Ugrás a tartalomhoz

Góg János

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Góg János
Élete
Született1951. november 5. (73 éves)
Csongrád
Nemzetiségmagyar
HázastársaFarsang Márta
GyermekeiGóg Laura
Góg Csenge
Pályafutása
Első műveTörténelem vallató (1976)
Irodalmi díjai„Szocialista Kultúráért” kitüntetés (1976)
Honvédelmi Érdemérem (1978)
Ifjúságért Érdemérem (1980)
A „Magyar Kultúra Lovagja” cím (2001)
A Vörösmarty költői pályázat I. díjasa (2001)
Juhász Gyula-díj (2002)
Csongrád Megye Alkotói Díja (2002)
A Magyar Írók Nemzetközi Szövetsége nagydíja (2003)
A MINSZ nemzetközi költői pályázat I. díjasa (2003)
„Föveny” Nívódíj (2004)
A Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (2005)
Pro Bono Irodalmi díj (2008)
MASZRE Alkotói Díj (2009)
PRO URBE Csongrád Díj (2010)
József Attila emlékplakett (2012)
NKA Alkotói-díj (2014)
Váci Mihály-díj (2014)[forrás?]
Góg János weboldala

Góg János (Csongrád, 1951. november 5. –) magyar költő.

Élete

[szerkesztés]

Az általános- és középiskoláit Csongrádon végezte, diplomát és rendezői végzettséget Szegeden szerzett.[1] Később szakvizsgázott művelődésszervezésből és Európai Uniós ismeretekből is a Szegedi Egyetemen.

Évekig a Csongrád és Vidéke ÁFÉSZ egyik vezetője, majd a Raszter Könyvkiadó megalapítja és igazgatója. Az ALFÖLD Művészeti Egyesület elnöke, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Szépírói Tagozatának megyei elnöke, a Föveny Irodalmi Folyóirat és az Alföldi paletta antológia főszerkesztője. 1994-2002 között városi és megyei önkormányzati képviselő, a Csongrád megyei Közgyűlés tanácsnoka. A Magyar Irodalomtörténeti Társaság Csongrád Megyei Elnöke. Tagja a Magyar Újságírók Közösségének. A költői pályán Nagy László, majd Baranyi Ferenc indította el.

Magánélete

[szerkesztés]

Nős, felesége Gógné Farsang Márta Teleki Blanka-díjas és önkormányzati Pedagógia–díjas óvodapedagógus, gyógytestnevelő, módszertani szaktanácsadó, a Szocialista Kultúráért miniszteri kitüntetés birtokosa. Két leánygyermeke született: dr. Góg Laura Pro-Scola–díjas jogász, színháztörténész, Tolnay Klári-szakértő, Góg Csenge pedig Mester-diplomás óvónő, úszó szakedző, 2002-ben a JAM „Év diákja” nemzetközi versenyének II. helyezettje volt.

Művei

[szerkesztés]
  • Történelem vallató (szociográfia), 1976, Szegedi Nyomda Kiadó
  • Virágok (versgyűjtemény) 1992, Raszter Kiadó
  • Álom (mesék és novellák – közös kiadás) 1995, Raszter Kiadó
  • Kollázs (versek) 1997, Raszter Kiadó
  • Ujjlenyomatok (versek) 2001, Raszter Kiadó
  • Magánügyek (novellák) 2001, Raszter Kiadó
  • Napfogyatkozás (mesés kifestő) 2002, Raszter Kiadó
  • Mélyből fakadó táncok (versek) 2003, Raszter Kiadó
  • Szonettkoszorú (szonettek kedveseimnek) 2004, Raszter Kiadó
  • Sárból tapasztott város (versek) 2005, Raszter Kiadó
  • A hatalom tarisznyája (mesés kifestő) 2006, Raszter Kiadó
  • Karcok a homokba (prózai írások, publicisztikák) 2007, Raszter Kiadó
  • Húrok rezdülése (versek), 2008, Raszter Kiadó
  • "Ördöngös pegazus" (versek), 2010, Raszter Kiadó
  • "60 vers" (versek) 2012, Raszter Kiadó
  • "Pitypangoló" (gyermekversek) 2013. Raszter Kiadó
  • "Szitál a fény" (válogatott versek) 2013. RÍM Kiadó
  • válogatott és új VERSEK (versek) 2015. Raszter Kiadó
  • Tisza-parti ERATO (versek) 2015. Raszter Kiadó
  • (Cs)alagút (publicisztikák) 2017. Raszter Kiadó
  • A Parnasszus lépcsőjén (versek) 2018. Raszter Kiadó
  • Hűség és lázadás (regény) 2019. Raszter Kiadó
  • Tisza-parti ERATO II. bővített kiadás (versek) 2020. Raszter Kiadó
  • Leplezetlenül. Életinterjú a 70 éves Góg Jánossal; riporter Udvarhelyi András; Raszter, Csongrád, 2021

Közel száz antológiában jelentek meg művei, legújabban az Irodalmi Rádióban hallhatók írásai. Életrajza olvasható az Irodalmi Kislexikonban is. Több kötetéhez Faludy György Kossuth-díjas és Baranyi Ferenc Kossuth-díjas költő írt méltató utószót, illetve ajánlást. Írásai megjelentek már Kanadában, az Egyesült Államokban, Spanyolországban, Jugoszláviában, Romániában és Szlovéniában is. Verseit jelenleg olasz-, francia- és német nyelvre fordítják.

Tagságai

[szerkesztés]
  • Magyar Irodalomtörténeti Társaság, Csongrád Megyei elnök (2009–)
  • Magyar Irodalomtörténeti Társaság Szépírói Tagozata, alapító, Csongrád Megyei elnök (2009–)
  • Alföld Művészeti Egyesület alapító, elnök (1997–)
  • Alföld Néptáncegyüttes alapító, vezető (1974 – 1989, 2004 – menedzser)
  • Géniusz Ifjúsági Klub alapító, vezető (1973–1978)
  • Faludy György Irodalmi Műhely alapító, elnök (1970–)
  • Dél-alföldi Gyógy- és termálfürdők Kh. Egyesület, alelnök (1999-2008)
  • Föveny Irodalmi folyóirat alapító, főszerkesztő (2000–)
  • Üzenet Társainak antológia alapító, főszerkesztő (2000– 2010)
  • A Magyar Kultúra Lovagja (2001-)
  • Alföldi paletta antológia alapító, főszerkesztő (2010–)
  • Szárnypróbálgatók antológia alapító, főszerkesztő (2003–)
  • Pince-pódium alapító, vezető (2002-2006)
  • Galéria Teátrum alapító, vezető (2006-2010)
  • Szabad-tér Irodalmi Pódium, vezető (2011–)
  • Magyar Újságírók Közössége tag (2017–)

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]